“A történelem során gyümölcsoltó-gallyak és szőlővesszők igen nagy és állandó vándorlásban voltak, különösen magyarországi oltógallyak voltak keresettek, nagy ajándéknak számítottak, királyi udvarok küldözgették .” Andrásfalvy Bertalan
Vadak-e a vadak?
"Sziasztok, hadd mondjam!
Az őz a legnagyobb kárt azzal teszi, hogy abakok agancsaikat a fiatal facsemeték törzséhez dörgölik, sokszor körben lehántva annak háncsrészét. Az ilyen csemete sorsa meg van pecsételve, hacsak nem vágjuk vissza azonnal a sebzés alatti részig. Leghatékonyabban úgy tudjuk megvédeni őket, hogy egyenes vesszőket szúrkálunk köréjük.
Üdvözlettel: Béla"
- "Kedves Béla!
Ez egy más beavatkozás, mint a hajtásvégek rágása, és általában a fácska pusztulásához vezet, ami ellen még a szúrós burkolat se mindig segít. Azt vettem észre, hogy mindig a rossz helyre, vagy sanda szándékkal ültetett növényeket tette tönkre, és a mellettük levőket nem. Persze sajnáltam őket, de elfogadtam a jelzést. Nem valószínű, hogy saját kedvenc táplálékát kiirtaná az őz! Sőt abban sem hiszek, hogy csak az agancsát tisztogatja, arra jó lenne neki egy holtfa vagy betonoszlop is. A frissen hántott fának erős illata, nedve van, ami jelzés a többi állatnak is. Talán még nyalogatja is, de ezt nem láttam. A szarvas sokkal nagyobb és erősebb, combvastag törzseket is képes hántani, de lentről fölfelé, ágakkal együtt. Ezt már én is inkább duhajkodásnak érzem, nem minden bika csinálja ezt. Néha dagonyák környékén a vaddisznó is kidörzsöli a fák oldalát, főleg fenyőkét, a gyantaillat miatt. De ezek nem annyira tartoznak a metszés körébe! Inkább a Gyulai Iván által gyakran emlegetett nedvszívogatók és lombrágók hasonló hatásúak a metszéshez. Meg mostanában a fácánok is, ha éjszakára felülnek egy-egy bokorra, és letördelik az ágakat. Olvastam egyszer, hogy nem is vágni kéne, hanem törni a túl hosszú hajtásokat, de mások azt mondják, az éles metszés jobb. Mindenesetre az emberek tömegesen fejezik le, vagdalják vissza a növényeket, sokkal többet, mint az a kevés megmaradt vadállat..." Olivér
- "Nem, harcol vele!
Egy másik baknak képzeli, és hadakozik. Nézd meg, minden ilyen megsebzett fácska tövében erős kaparás látszik patanyomokkal. Most annyi őz van felénk, mint még soha. Már március elején látszottak a kb ujjnyi vastag csemeték tövében a kaparások, de a csemete még sértetlen maradt mert még nem volt agancsa. Bármilyet megtámad, ami elé kerül, például pont a Kieffr körte cemetémet, amelyez két héttel korábban tisztítottam ki a gazból, és még nem ágaztam körbe.
Konrád Lorenz, az állat viselkedéstan Nobel díjas úttörője azt írja a "Salamon király gyűrűje" c. könyvében, hogy az állatkertben tartott őzbakok több balesetet okoznak, mint a tigris, oroszlán, párduc együttvéve. Mert az őzbak megtámadja gondozóját, aki nem számol ezzel. Haragos állat, a sutákat állatkertekben megölheti, mert nem az nem tud menekülni előle. Konrád Lorenz azt írja, hogy szabadban a sutáknak az a szerencséjük, el tudnak menekülni.
- "Kedves Olivér!
Próbáltam utánanézni a vadkár-vadhatás dolognak, mert szegről-végről engem is érint.
A következőket találtam:
üdvözlettel
FÁ
Ma már nincsen érintetlen természet egyrészt – tehát az összefüggések sem érintetlenek.
Tehát mitől érintett a természet – és ebben az érintett természetben milyen vad-hatások vannak?
Alapvetően érdekes a szemléleted, de nem kalibrálod be a dolgokat. Mi az az ökológiailag jól működő vadlétszám, amelyre észrevételeid vonatkoznak?
Örüljünk a vadhatásnak? - Jó. de milyen vadhatásnak?
A természetes sűrűségű vad hatásának, vagy a feltételezett természetes vadlétszám tíz-szeresének? – ötvenszeresének?
Mikor volt Magyarországon „természetes vadlétszám”?
Azonkívül amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek? (Jupiter=farkas és más ragadozók, kisökör=ember?)
Térjünk át egy másik megközelítésre. Volt 2021 okt 21-én egy erdészeti vadkár online konferencia.
A videó felvétel elérhető, de két és fél órából nehéz válogatni.
https://www.youtube.com/watch?
A lényeg, hogy a vadállomány túlszaporodott, aminek kimutatható következményei:
· mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti károk (az anyagi kárt jelentő vadkár)
· a károsultak védekezése a kerítés, amely a relatív vadsűrűséget tovább növeli a velejáró káros hatásokkal együtt
· a túlszaporodás miatti vadhatás következménye (elszámolják vagy sem, attól függetlenül)
o az erdő faállomány minőségét rontja
o a vadállomány genetikai állapotát rontja
o az ökoszisztémát sérülékennyé teszi, megváltozik a növényzet összetétele
o a klímaváltozáshoz az alkalmazkodást fékezi, tévútra tereli
Magyarország 9 millió ha
· 22%-a erdősült = 2 millió ha
· 119 ezer szarvas összesen, az 2 millió/119 ezer = 16,7 ha/szarvas
· a régi magyar „szarvasegység” 50 ha/1 szarvas, ennek kb 3-szorosa a tényleges létszám a becslés szerint
· a 119 ezer darabos becslést sokan alábecslésnek mondják, mert a kilövések adatolhatók (amit nem regisztrálnak, az azon felül van), mert ha évente 55 ezret kilőnek, akkor az eltartó illetve szaporodó állománynak többnek kellene lennie 119 ezernél
· az előadásban hivatkoznak egy holland vizsgálatra, miszerint a hántáskár akkor nem okoz gondot, ha 50 ha-ra jut egy szarvas
· külön kérdés a számítás módszertana, mert a szarvas nagy területet jár be, egy-egy területre átlagban jutó egyedszám időlegesen jelentősen nagyobb lehet – erre ez a hivatkozott előadás nem tért ki
· a nem túlszaporodott állat nem szaggat kerítést, nem tör be kertekbe stb-stb
· újulatban, friss telepítésben az erdőt is fokozottan veszélyezteti a túlzott vadlétszám
Vaddisznók kártételének nem néztem utána úgy, hogy milyen számbeli gyarapodásuk volt az elmúlt 120 évben.
De a szarvasokéhoz hasonló a számbeli túlnövekedés volt utóbbi évtizedekben az afrikai sertéspestis ellenére, ami az utóbbi időben csekély mértékben csökkentette számukat.
Valószínűleg a vadászlobbi erejének, a vadgazdálkodási módszerek hatékonyság növekedésének is szerepe van a túlszaporodásukban.
100 hektáronként fél disznóra akarják csökkenteni a létszámot. Ez nem csak erdőterületre vonatkozik.
1000 hektáronként 5 disznó a cél. Ennek többszöröse a mostani állomány. Egyik jelentős kár, amit művelt területen tudnak okozni a termény pusztítása mellett a túráskár, amivel a művelési munkát tudják elnehezíteni.
Semmiféle ökológiai értelme, haszna nem lehet annak, hogy már lakott területeken, városokban jelennek meg. Tehát vissza kell szorítani károsan feldúsult létszámukat olyan szintre, amikor „alig tesznek rosszat”.
https://www.ksh.hu/docs/hun/
„2.5. Vaddisznó
Hazánkban a vaddisznó közép-európai alfaja őshonos. 2012. február végén becsült állománya mintegy 110 ezer egyed volt, 15%-kal több mint öt évvel korábban. (Országos állománya 1960 óta több mint a tizenháromszorosára gyarapodott.)”
„A tízezer hektár termőterületre jutó vaddisznók számát és a becsült állomány egyedszámát összehasonlítva a sorrend eltér ő. A legnépesebb vaddisznó állománnyal rendelkező Somogy a fajlagos mutató alapján második, a mutató értéke a kisebb termőterületből adódóan Veszprém megyében a legmagasabb. A termőterülethez viszonyított vaddisznóállomány alapján elöl lévő Komárom-Esztergom és Zala megye sorrendben elfoglalt helye is a kisebb termőterületből adódik.”
Mellékletek terület
-"Kedves Gyümölcsészek!
Amiket imént Árpád írt, azokat Peter Wohlleben is leírja két másik könyvében (A természet rejett hálózata és Az erdei kalauz). Ő Németországra írja, hogy pl. a őzek száma 50-szerese, annak ami akkor lenne, ha az ő fogalmi rendszerében lévő természetes erdők lennének. Azt is több helyen leírja, hogy a vadgazdálkodás egy nagy üzlet, aminek érdeke, hogy sok vad legyen és ezért meg is tesznek mindent.
Amiket még említ (csak vázlatosan):
- a természetes ellenségeket kiírtotta az ember (farkas, hiúz) és továbbra sem engedik felszaporodni őket (szintén a vadászati lobbi)
- nem szabadna a vadászoknak etetni az állatokat
- a vadászati jog igen régi idők óta csak a társadalom egy szűk rétegét illeti meg
- az erdőgazdálkodással (még ha nem is tarvágást alkalmaznak) kis fényszigeteket nyítnak, ahol az őzek, szarvasok számára sokkal kedvezőbb növények nőnek
- azt is feveti, hogy ha a bükk meg tölgy őshonos itt Európa több részén és feltételezzük, hogy az őz, a szarvas is itt van igen régen ilyen arányban, akkor vajon miért nem segített az evolúció a növényeken tüskékkel és tövisekkel, rossz ízű vegyületekkel.
Üdv.:
Ricsi"
- Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: https://groups.google.com/d/msgid/gyumolcsesz/e297409d79f3b2ed8f3f553dae0c64 61%40castanea.hu.
A hozzászóláshoz 